     |
|
Köszöntjük Hajdúböszörmény Város |
A krónikák szerint az egyik első, a cigánysággal foglalkozó rendelet az volt, amelyben Mária Terézia
1753-ban utasította az uradalmakat, hogy a cigányok számára területükön állandó tartózkodási helyet
jelöljenek ki. Egy másik, 1761-ben kelt szabály azt követeli meg, hogy a cigányok gyermekei ne
merészeljenek lakásukból mezítelenül kijönni, ellenkező esetben elrendeli, hogy a szülőket testi
fenyítékben részesítsék, a gyermekeket pedig fogják be és vesszőzzék, vagy korbácsolják meg.
Ruházatuk egyezzék meg azon parasztokéval, akik között laknak, és semmi esetre sem engedjék meg,
hogy eddigi szokásaik szerint továbbra is csak egy szál lepedőbe burkolózzanak, hanem szigorúan
elrendeli, hogy szorítsák őket arra, hogy úgy otthon, mint nyilvánosan tisztes ruházattal fedjék
testüket.Már ezek a korai intézkedések is a cigánylakosság beilleszkedését szolgálták. Egy 2003-as felmérés szerint azonban a cigányok 6 százaléka, vagyis 36 ezer ember még mindig telepeken él. A külterületi telepek nagy többségének felszámolása csökkentette, de nem szüntette meg a cigányok szegregációját. A városi belterületen a szegregáció új formái jöttek létre. A mai romaaktivisták az esélyegyenlőségért, az elkülönítés megszüntetéséért küzdenek. A legszegényebb, legiskolázatlanabb népességnek a területi, lakóhelyi koncentrációja megágyaz az iskolai szegregációnak, és olykor nemcsak a megszüntetését, de még a mérséklését is illuzórikussá teszi. Magyarországon számos pozitív jelenség, folyamat is tapasztalható a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetében, ugyanakkor elengedhetetlen a kisebbségi támogatási rendszerek és a jogszabályi keretek továbbfejlesztése. Hajdúböszörmény Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata egyik legfontosabb feladata a Hajdú- böszörmény közigazgatási területén élő cigány lakosság szolgálata, életkörülményeinek javítása. |
| ©2008 Hajdúböszörmény Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata |
| impresszum | jogi nyilatkozat | HonlapSzalon |